Fenntarthatósági kutatás

Előzmények

A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület „A Dunakanyar régió fenntarthatósági stratégiájának kialakítását támogató kutatások” című projektje keretében a Dunakanyar régiót érintő fenntarthatósági stratégia kialakításába kezdett, szakértők bevonásával. A kutatás a stratégia készítéséhez kíván adatokat szolgáltatni, továbbá az önkormányzatok munkájához, közösségi alapú döntéshozatalokhoz is szeretne hozzájárulni az eredményekkel. E cél elérése érdekében 2022 május–június időszakban pilot jellegű online kérdőíves kutatást indítottunk Nagymaroson.

A kutatáshoz sem kormányzati, sem pártpolitikai, sem for-profit szervezetek, sem egyéb NGO-k számára kiírt pályázati támogatást nem vettünk igénybe.

A kutatás a helyi lakosok körében a Dunakanyar fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésköröket, állásfoglalásokat járja körül, valamint a vidéki élet egyik elhalványuló jellegzetességére, a háztájizásra és a REL (rövid ellátási lánc) vonatkozásában az attitűdökre is kíváncsi volt.

A kutatómunka keretében Verőce, Magyarkút, Kismaros, Kismaros-Börzsönyliget, Szokolya, Nagymaros, Kóspallag, Zebegény, Márianosztra, Szob településeken élőket kerestük fel. A kutatás felhívását közösségi oldalakon osztottuk meg: az egyesület publikálását követően bárki megoszthatta, ezen felül önkormányzatok weboldalain és Facebook-oldalain, a települések saját Facebook-oldalain és helyi civil szervezetek Facebook-oldalain került meghirdetésre. A felkérőlevélben szereplő linkre kattintva bárki kitölthette a kérdőívet korlátozás nélkül.

A mintába való bekerülés tehát alacsonyküszöbű volt, és nem volt reprezentatív a fent felsorolt települések lakosaira nézve. Éppen ezért az adatok torzítást tartalmazhatnak, ami a mintavételi eljárásból fakadhat, ezért az eredmények inkább tájékoztató jellegűek, leginkább véleményáramlatok kifejezésére alkalmasak.

A kutatás kérdőíve az egyesület írásbeli engedélyét követően szabadon felhasználható.

Alapadatok

A kérdőívet összesen 492 fő töltötte ki. A kitöltők jellemzői:

• Életkoruk tekintetében zömében 31–55 év közötti középkorúak (70,7%).
• A kitöltők kétharmada felsőfokú végzettségű volt, felülreprezentáltak a magasan iskolázottak (63,8% főiskolai, egyetemi diploma, 3,5% tudományos fokozat).
• Legtöbben nagymarosi (159 fő), zebegényi (80 fő), verőcei (71 fő), kismarosi (68 fő) és szokolya (38 fő) lakosok voltak.

A Dunakanyar legfontosabb környezeti értékei

Mi a Dunakanyar három legfontosabb környezeti értéke?

A kitöltők a Dunakanyar értékeinek kifejezésére három tematikus képet jelenítettek meg. Az említési esetek háromnegyedét két asszociáció érte el: „a hegyek, erdők, mezők élővilága” (78,3%) és „a Duna folyó és annak ártéri élővilága” (77,4%). Szintén magasabb pontszámot kapott még két szempont: „a pihenésre, sportolásra alkalmas erdők, hegyek, kerékpár- és túrautak” (58,7%) és a „tiszta, jó minőségű levegő” (48%).

A percepciók alapján egyértelműen a természetközeliség, a rekreációra és egészségturizmusra fókuszáló jellemzők domináltak. A térséget legkevésbé látják rurális jellegűnek (4%), és bár jelentős a vadállománya és professzionális vadgazdálkodása van a Börzsönynek, a vadászturizmust sem tartották a válaszolók fontos értéknek (ugyanakkor a vadállományt és annak élővilágát a legjellemzőbbnek ítélték).

Klímaváltozás

Klímaváltozás. Téged foglalkoztat ez a kérdés?

A kitöltők 89%-át foglalkoztatja valamilyen mértékben a klímaváltozás.

• A válaszolók több mint kétharmada (69,8%) aktív résztvevője is a klímaváltozás elleni cselekvéseknek, és megpróbál változtatni rajta a saját, mindennapi életében.
• A válaszolók összesen 9%-a passzív szemlélő, ki azért, mert nem hisz benne (3,3%), ki azért, mert a klímaváltozás a szemében csak egy messzi, megfoghatatlan fenyegetés (5,9%).
• Klímaszorongónak a válaszolók 21%-a nevezhető: ők azok, akik annyira komolyan veszik a fenyegetést, hogy az már a mentális egészségüket veszélyezteti, stresszt okoz számukra.

Mi aggaszt a legjobban a klímaváltozással kapcsolatban

Az említési esetek háromnegyedét két szempont érte el: a jövő generáció életkilátásai (76,3%) és a hétköznapi életet is befolyásoló, szélsőséges időjárási viszonyok okozta problémák (73,6%). Kétharmados említést kapott még két szempont: az aszályok miatt keletkező vízhiány (64%) és a bennünket körülvevő növény- és állatfajok kihalása, pusztulása (62,4%).

Közepes veszélyérzet kapcsolódik a természeti katasztrófák okozta ivóvíz-szennyeződésekhez (58,6%), az élhetetlenné vált területek felől meginduló tömeges migrációhoz (43,8%) és az általános élelmiszerhiány kialakulásához (40,7%). Az említési esetek negyede olyan szempontokra vonatkozott, amelyeket a legkevésbé aggasztónak éreznek a válaszolók: pl. járványok, erdőtüzek, közösségek szétesése, tengerszint-emelkedés, kitermelési problémák okozta nyersanyaghiány.

Veszélyforrások 10 év múlva a saját településen

Szerinted az alábbi veszélyforrások mennyire érinthetik majd 10 év múlva azt a települést, ahol most élsz?

A veszélyforrások a vízzel vannak összefüggésben:

• A megkérdezettek leginkább a szélsőséges időjárás következtében kialakuló problémáktól (68,7%), a heves esőzések és az elavult települési csatornahálózat kapacitáskorlátai miatti villámárvizektől (59,8%) tartanak.
• Szintén a vízproblémával függ össze a vízszennyezés kérdése (58,9%) és az extrém dunai árvizek okozta vészhelyzet (57,3%) is.
• A vizes vészhelyzetek mellett a talajszennyezés (58,9%) problematikája foglalkoztatja még kiemelkedően a válaszolókat. A legkevésbé aggasztó kategóriába a tömeges migráció (28,9%), a nyersanyaghiány (25,6%), az élelemhiány (23,8%), az állatok kihalása (31%) és az erdőtüzek (31,3%) kerültek.

Kinek a felelőssége tenni a fenntarthatóbb jövőért

Mit gondolsz, kinek a felelőssége tenni a Dunakanyar fenntarthatóbb jövője érdekében?

Az említési esetek 61,8%-a alapján minden szereplőnek (egyén, önkormányzat, kormány, NGO) felelőssége tenni a Dunakanyar fenntarthatóbb jövője érdekében.

• Csak az egyéneknek kellene cselekednie a kérdezettek 56%-a szerint, csak az önkormányzatoknak 53,7% szerint, és csak a kormánynak a kérdezettek fele szerint.
• A for-profit szférával és a különböző hatáskörű környezetvédelmi NGO-kkal szembeni elvárás alacsonyabb szintű.

Egyéni cselekvések

Mennyire igazak rád az alábbi állítások?

A megkérdezettek által leginkább preferált megoldások mindegyikét az összes válaszoló minimum 80%-a választotta. Ezek az alábbiak:

• Szelektíven gyűjtöm a hulladékot (71,7% „teljes mértékben jellemző rám”, 18,4% „inkább jellemző rám”).
• Már nemcsak 60 fokon mosok (77,6% „teljes mértékben jellemző rám”).
• Figyelek a víztakarékosságra (51,7% „teljes mértékben jellemző rám”, 33,1% „inkább jellemző rám”).
• Kikapcsolom az irodai számítógépet/laptopot, mikor hazamegyek (66,2% „teljes mértékben jellemző rám”, 16,5% „inkább jellemző rám”).
• Új elektromos eszköz vásárlásánál energiatakarékos verziót választok (65,5% „teljes mértékben jellemző rám”, 21,8% „inkább jellemző rám”).
• Ha valami elromlik, megjavítom/javíttatom, és nem feltétlenül újat veszek (63,9% „teljes mértékben jellemző rám”, 24,4% „inkább jellemző rám”).
• Mindig van nálam többször használatos bevásárlótáska, vászontáska, zöldség-gyümölcsháló (64,4% „teljes mértékben jellemző rám”, 21,6% „inkább jellemző rám”).

A megújuló energiaforrást hasznosító megoldások és az EV-k (elektromos/hidrogén) használata nem elterjedtek, melynek számos oka lehetséges, pl. a magas beruházási ár, a támogatásokhoz való korlátozott hozzáférés, az országos energiastratégia súlyponteltolódása más irányba stb. Emellett a megkérdezettek kevésbé preferálják a kerékpáros közlekedést (a válaszolók többsége 31–55 év közötti!), és kevésbé átgondoltak, visszafogottak a vásárlásaik.

Környezettudatos megoldások a településen

Milyen környezettudatos eszközöket, megoldásokat látnál megvalósíthatónak a településen, ahol élsz?

Az alábbi hat szempontot választották a legnagyobb arányokban:

• Megújuló energia használata (földhő, napenergia, geotermia stb.) a közintézményekben (74,7%).
• A vegyszeres megoldások helyett biológiai szúnyoggyérítésre való teljes átállás (68,8%).
• Tudatos tájépítészet — tájolás, klímatudatos növénytelepítésre és anyaghasználatra törekvés, helyi rendeletekben történő ilyen jellegű javaslatok megfogalmazása (66,1%).
• Vegyszermentes (vagy bio) zöldség/gyümölcstermesztés népszerűsítése és a vegyszermentes termelésre való átállás támogatása a helyi termelők, gazdák, kiskert-tulajdonosok körében (64,5%).
• Helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonása az oktatásba (63,9%).
• Mezőgazdasági területek védelme a lakócélú ingatlanspekulációktól (zsugorodó vagy megszűnő helyi termelés veszélye) (62,6%).

Veszélyek a Dunakanyar térségében

Az alábbi szempontok mennyire jelentenek veszélyt a jövőben a Dunakanyar térségében?

A négy kiemelkedő környezeti veszélyforrás a megkérdezettek szerint:

• a szemétégetéssel járó légszennyezés (87,4%);
• az autós közlekedés túlzott mértéke miatti lég- és zajszennyezés (86,5%);
• a Dunakanyart elárasztó tömegturizmus környezetromboló, valamint a helyi közösségek mindennapi életét és a helyi infrastruktúrát túlterhelő hatása (84,2%);
• a nyaranta a motorcsónak/jet ski használók miatti víz- és zajszennyezés (82,8%).

A legkevésbé aggasztó kategóriába az őshonos fajok kihalása (63,3%) és az extrém szárazságok miatti erdőtűz (54,5%) tartozik.

Háztáji gazdálkodás

A megkérdezettek 84,3%-a szokott kertészkedni (azaz valamilyen haszonnövényt termeszteni). Az említési esetek alapján túlnyomó többségben voltak azok, akik nem tartanak semmilyen haszonállatot (81,4%). Az állattartók körében a legnagyobb arányban a szárnyastartás jellemző (11%), és kisebb arányban emellett még a juh/kecske-, ló- és nyúltartás (2% körüli) is előfordul. Az állattartók többségére jellemző, hogy ha már valaki tart haszonállatot, akkor jellemzően több fajtával is foglalkozik.

Teljes összefoglaló

Következő felmérésről beszélnél? Írj a dunakkve@gmail.com címre.